Számos egykori híresség sírját fotóztam le a temetőben. Nem csak a művészparcella volt a felkeresett helyszín, több híresség a temető más szegletében pihen. Bár kifejezetten rossz állapotban lévővel nem találkoztam, de a legtöbb eléggé elhanyagolt. (Borítókép: Schubert Éva színésznő és Udvardy Tibor operaénekes sírja)
Korábban soha nem jártam még ebben a temetőben. Alapvetően nem vagyok aktív sírlátogató. Szüleimen kívül igen ritkán kerülök ilyen helyekre. A február időjárás ezen a napon (is) enyhe volt, inkább kora tavaszi, mint télies.
Kérdeztem a biztonsági őrt a fotózásról, kategorikus választ nem adott. Nem mondta, hogy szabad, de azt sem hogy tilos. De talán nem leszek megróva utólag sem, hogy egykor volt híres emberek nyughelyét látogattam végig, és készítettem fotókat. Nem háborgattam és nem vettem célba gyászoló embereket.
Meglepett, hogy az úgynevezett művészparcella mennyire nem tér el a civil emberekétől. Zsúfolt és elhanyagolt. Jó tudom, a bécsi kapucinusok kriptájába is csak akkor engedték be az elhunyt császárt, amikor az őrparancsnok csak annyit mondott, hogy egy halandó kér bebocsátást. Ebben egyenlőek vagyunk. Vagy mégsem?
Szóval némi bolyongás után megtaláltam a helyet, de közben távolabb lévő, „magányos” síremléket is találtam, mint pl. Greguss Zoltáné, Sulyok Máriáé vagy Feleki Kamillé.
A temető művész-sírjai képekben
Messze nem az összes, és más hírességek (pl. sportolóké) most nem kerültek fotózásra
Góth Sándor és Kertész Ella síremléke
Hogy kik voltak ők? Meggyőződésem, hogy az átlag magyar ember nem is hallott róluk. Biztos van olyan weboldal, könyv, akármi, amelyben csak zsidókként említik őket, pedig a koruk jeles színházi emberei voltak. Mindketten játszottak, tanítottak. Góth Sándor számtalan filmben játszott és rendezett.
A síremlék Ligeti Miklós munkáját dicséri
Felirata
„Enyhe szellővé leszek és úgy cirógatlak téged,
Ablakodon át bevilágít majd mosolyom a szobádba –
Míglen alszol, elpihenek a kebleden
És ott rejtezem majd két szemed csillagában
Egész valódban…
Ott rejtezem majd a lelkedben.”
(Rabindranath Tagore)
Sulyok Mária
Nem tudom, miért a Fotó Háber trafikos-nője jut eszembe elsőként? Talán mert ez nem egy rá jellemző szerep? Nem tudom. A kedves, érzékeny, udvarias nőről még akkor sem lehet sejteni, miben sántikál, amikor Csíky telefonálása után a tudakozótól megkérdezi a számot, és kiderül, hogy titkos. A vége felé viszont kiderül, hogy nem egyszerűen kém, hanem valamiféle vezető. Földön csúszik-mászik, lövöldözik. Az úri nő, kemény asszony szerepköre ismerősebb.
Férjével, Elek Bélával közös sírban nyugszik, távol a művészparcellától
Három színész, három eltérő karakter, személyiség. Mindhármukat láttam ugyan színpadon is, mégis inkább a mozivászonról, televízióból ismerem őket.
pl. Tordy Gézáról a legrégebbi emlékem a Tenkes kapitánya vándordiákja vagy a Kárpáthy Zoltán fiatal ügyvédje. Színházi szerepeiből Willy Loman alakja az ügynök halálában (Tímár József híres nagy szerepe.
Illene jókat írnom Rátonyiról, de nem tudok. Talán nélkülük sem szeretném az operettet, de neki és Honthy Hannának komoly érdeme volt abban, hogy gyűlöljem.
„ – Egyszer majd kérünk magától valamit” Ügye ismerős? A tanú című filmben mondja Őze Lajos (Virág elvtárs). A sors rövidre szabta életét. Az ötödik pecsét Gyurica Miklósa sem kisebb szerep. A Hány az óra, Vekker úr forgatásakor már nagyon beteg volt.
Greguss Zoltán
Greguss Zoltánt sem a művészparcellában kell keresni. Közös sírban pihen második feleségével, Szegffy Edittel.
Szint mindig elegáns urat játszott, amely szerepkörre alakja, megjelenése, mély hangja is predesztinálta. Zotovics úr az Egy óra múlva itt vagyok tévéfilmsorozatban, a Sellő a pecsétgyűrűn Vöröskőy ezredese, vagy Brazovics Atanáz az Aranyemberből