Szóval, az úgy volt, hogy Gül Baba sírjához indultam eredetileg, ez tervezett helyszín is, mint ahogyan a nyitó oldalon is olvashattad. Na de akkor hogyan kerültem a várba? A fene se tudja. Lényeg, hogy utazás közben módosítottam. A Moszkva (Jaj, bocsánat, Széll Kálmán) téren kötöttem ki, majd fel a Bécsi kapu térig busszal. Mindig is szerettem az ősi falak között barangolni, a nem annyira régi paloták között épp úgy, mint a több száz éves házak sikátoraiban.
A Palotanegyed talán a legszebb, legelőkelőbb része az egésznek, de gyermekkoromban még sok része romos volt, amit szépen lassan rendbe is hoztak, de most egy ideje megint nagyszabású felújítási munkák folynak. Így ezt a részt szinte teljesen kihagytam.
A levéltár
Hivatalos nevén Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára a Bécsi kapu tér legszebb épülete. Régebben néhány alkalommal jártam benne. Jogelődje több évszázadra nyúlnak vissza. A mostani épület történetében két nevet is találtam. Lehet, én vagyok felületes, és ezért nem értem. Fellner Sándor életrajzában a pénzügyminisztérium egykori tervezőjeként szerepel. Ebben az épületben van most a levéltár. Egy másik helyen Pecz Samu neve szerepel, mint építész. Melyik a valós?
Budavár visszavételének emlékműve
Aki a Bécsi kapu térre érkezik, az egyik jelentős látnivaló ez a szobor. Még egy külföldi vándornak, aki talán semmit nem tud viharos történelmünkről annak is elnyerheti a tetszését, és felkelti az érdeklődését, hova is rohan ez az angyal (ilyent is olvastam róla).
A szobrász Ohmann Béla volt, a toszkán Rafael Vignali öntötte bronzba, építészeti kialakítását Kismarty-Lechner Jenő tervezte.
A levéltár tövében található, a Bécsi kapunál.
Fortuna utca
Volt ez az utca korábban Középső utca, Szent Pál utca, később Bécsi utca. Mai nevét az 1784-ben nyílt Fortuna Fogadóról kapta (Sajnos a fotózásból pont ez az épület kimaradt).
Kapisztrán tér
Az egykor itt állt templom története a XIII. századik nyúlik vissza, és az évszázadok során sok megpróbáltatás érte. Napjainkban már csak a tornya látható.
A mai Kapisztrán téren emelkedett egykor a vár egyik legrégebbi temploma. A tatárjárás után várat emeltek, amelynek a maihoz hasonló volt a felosztása már akkor is. A déli rész volt a királyi szálláshely, a Nagyboldogasszony templom németeké volt, a Mária Magdolna pedig a magyaroké.
Kerülöm az oldalamon a politikát de nem lehet szó nélkül hagyni, hogy ez az építészeti örökséget az ostobaság, az „uralkodói” gőg pusztította el. A II. világháborút ugyan megsínylette, de vesztét Rákosi Mátyás okozta, aki lebontatta.
A Kapisztrán tér a Tóth Árpád sétány felől nézve
Kapisztrán tér, Kapisztrán, Kapisztrán. Na de ki ő? Mi köze van a térhez, magyarokhoz.
No nem mai gyerek. Giovanni da Capestrano olasz szerzetes, vándorprédikátor volt a XIV–XV. században. Nem vagyok hívő, de nem fér a fejembe, hogy egy inkvizítor, zsidóüldözések megszállott előmozdítója hogyan válhatott szentté? A katolikus és világi történetírás nagyon eltérően vélekedik róla.
A kiegyezést követően a Nádor laktanya épületében működött a honvédelmi minisztérium. Később a Hadtörténeti Múzeumot itt alakították ki, napjainkban pedig részben ismét a minisztérium vette birtokba.
AKADÉMIA PANZIÓ (KORÁBBI VÁRI VENDÉGHÁZ)
Az Országház utca 21. szám alatt álló ház az 1720-as években épült a Rakovszky család számára. Egyemeletes barokk sarokház a Kard utcánál. A műemléki védelem alatt álló épületben 1994 óta Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában áll, ma egyik vendégháza
Ezen a képen az Országház utca 23. alatt álló egyemeletes barokk lakóház látható, melyről így ír a Wikipédia
„Emeletes, barokk lakóház az 1730-as évekből. Lesarkított kapukerete gótikus, barokk kapuszárnyakkal. Kapualja is gótikus. Homlokzatán jobbra a földszinten gótikus középosztású ablak van. Udvari manzárdtetős épülete 1816-ban épült Orlics Ferenc lakatos részére. ”
Zavart a modern autó a bal szélen. Arra gondoltam, ha már előfizetője vagyok a Photoshopnak, miért ne tüntessem el. Ez lett az eredménye. A függőleges vonal mozgatósával tudod megnézni milyen volt előtte, milyen lett utána.
Bástya sétány
Az idősebbek még emlékezhetnek a Bástyasétány 77 című operettre és annak híres dalára Honthy Hanna előadásában. A sétány most Tóth Árpád nevét viseli, de létezett a 77-es szám. Kellemesen lehet itt sétálni, szép, rendezett fákban, bokrokban virágokban gazdag parkszerű hely, sok paddal, ahol megpihenhet az ember (vagy szerelmet vallhat, ha elég fiatal hozzá a szíve).
Dzsémi olasz étterme
Ha máshonnan nem, a televízióból jó ismerős lehet kicsit pösze, kicsit selypes brit sztárséf Jamie Oliver. Közép-Európában pont itt nyitotta meg az első éttermét. A sorozataiban (több is futott) laza, jópofa fickónak mutatkozott (de nem olyan taszítóan, mint az egyik saját sztárunk, aki egy kicsit [nagyon?] túltolja a lazaságot). Abban biztos vagyok, hogy a profizmust nem lehet megjátszani. Bármit is „kotyvasztott” össze, azt mesterien tette. Nagyon élveztem a műsorait. A nemrégiben tragikus módon elhunyt Anne Burrell is valami hasonló stílust hozott. Imádtam, ahogy becézgette az ételeket.
Szóval a Jamie Oliver’s restaurant in the Buda Castle a lehető legszebb és legjobb helyen van. Pár lépés a Mátyás templom, a Halászbástya, de a Tóth Árpád sétány is. Azt nehezen tudom elképzelni, hogy valaha is itt fogom elkölteni a vacsorámat. Az árak arányosak a hellyel és turisták pénztárcájával.
Szentháromság tér – talán a vár egyik legszebb pontja
Nagyon szeretem az egész várat, de ha ki kell emelni egyetlen pontot… no, akkor bajban vagyok, mert a Szentháromság tér az egyik, és a palota terasza a halászó gyerekkel. Ha komolykodni akarunk, akkor a budavári Nagyboldogasszony-templom az ő „rendes” neve, de nekem megteszi az is, amit mindenki használ, ismer: Mátyás templom. Igazi ékessége a fővárosnak, az országnak. Zsolnay cserepei talán a legékesebbek.
A tér névadója az a barokk szobor, amelyet 1713-ban emeltek a pestisjárvány után. Előtte gyakran fotózkodnak házasulandók, turisták.
A háttérben a belügyminisztérium épülete látható
A terasz
és a halászó gyermekek szobra.
Változásra várva
