2025-ben Szent István király ünnepe szerdára esik, így nincs hosszú hétvége. De az ünnepel kapcsolatos programok már szombaton elkezdődtek. Volt már augusztus 20-a minden, Szent István király ünnepe, államalapítás ünnepe, az új kenyéré, majd a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepe. A királyból már csak a fél karja van meg, a kenyér pár nap után penészes, nincs alkotmány sem. Na mindegy.
Hétfőn munka után felkerekedtem és elmetróztam a ferenciek teréig. A következő órákat a Váci utcában, a Vörösmarty téren, a korzón sétálva töltöttem. Jó néhány ezer ember társaságában tehettem, piszok nagy volt a tömeg.
Bár még ekkor nem volt sötét, a kép mégis kissé zajos lett, mégis úgy döntöttem, megmutatom. Nagyon sok külföldi érkezett nemzeti ünnepünk alkalmából Budapestre, a fő motiváció alighanem a tűzijáték lehetett. Minden korosztállyal találkoztam már hétfőn is. A környékre ki lehetett volna tenni a megtelt táblát.
Nem tudom, mikor bukkantak fel Pesten a riksák, és azt sem, mennyire lehet megélni belőle. Mindenesetre jó ideje lehet velük találkozni, főleg az ötödik kerületben, de néha távolabb is.
(Ismét csak elnézést az uraktól, ha rossz neveket írtam!)
Szerelmespár
Talán azért, mert a szerelem elkerült, vagy én tértem ki előle, meg tudok hatódni, ha idős párokat látok így együtt. Nagy dolog ez, kérem szépen! Az én korosztályomban is nagyon sokan elváltak, némelyek többször is, de manapság ez könnyebben megy. Az amíg a halál el nem választ súlya nem több, mint a Kérsz egy kólát?
Nagyszerű szüleim voltak, és ha van örök szerelem, az övéké igazán az volt. Több évtizedes házasság után is ugyanúgy lángolt, mint a kezdetekben.
Ezen az estén a metrón is láttam egy párt. Bácsi kinézetre olyan nyolcvanhoz közeli. A néni 100+. De ápolt, csinos, fiatalos ruhában. Millió ránc. Nem szóltak, egymásra sem néztek. De apró kis gesztusok árulkodtak, hogy nem csak megszokták egymást.
