
A vonal déli, budai szakasza után folytassuk az utunkat most már Pesten. Ferencváros a következő szakasz. Ahogy átérünk a pesti oldalra, a Ferenc körút fogad minket. Hossza alig haladja meg a fél kilométert. Ez a rövid szakasz is nyilván bővelkedik látnivalókban, felfedezésre érdemes helyekkel, de én „csak úgy” nekivágtam fotózni. Lesz, ami lesz alapon.
Sokkal több képet készítettem, mint amit ide feltöltök (ez mondjuk az összes írásomra igaz), ám utóbb érdektelennek tartottam. Pl. eltávolodtam egy picit a körúttól a Bakáts térre. A templom előtt esküdözésre készültek fiatalok, de nem is fotóztam őket. A templomról azét egy képet megtalálsz itt, de az apró részleteket már kihagytam. Talán majd máskor… Elballagtam az Üllői úton az Iparművészeti Múzeumhoz. Évek óta zárva, felújítás alatt. Nem tudtam. Az állványokat kihagytam.
Petőfi híd


Az átadása 1937. szeptember 12-én történt, de nem volt egyszerű idáig eljutni, mint olvasom. A Dunai hajózás fenntarthatósága miatt a két partszakaszhoz képest magasra kellett építeni. Az első kiírásra nem is érkezett érvényes pályázat. A feltételeket nem lehetett volna gazdaságosan teljesíteni. Aztán végül csak összejött.
Alatta villamosvonal vezet, de a pesti hídfő közelében van a csepeli gyorsvasút végállomása, ami ma a H7 jelet viselő HÉV. Ez a legrégebbi, legrövidebb, és állítólag a legöregebb járműparkkal rendelkező vonal.
A híd három nyílású, felső pályás rácsos gerendahíd négy alátámasztással. Egy laikus számára az itt is látható szerkezet akár káoszosnak is tűnhet, pedig nyilván pontos és alapos mérnöki megfontolás alapján készült. Ha valaki szeretné a mozgalmas történetét jobban megismerni, keresse fel például a Wikipédia szócikkét. Nem sima menet, az biztos.

A hídon nemcsak közúti pályát – amelynél a külsőt a lassú járművek, a belsőt az automobilok használhattak –, hanem villamost is átvezettek, sőt kerékpárutat is kialakítottak. Az átadásra 1937 szeptember 12-én került sor, természetesen hatalmas ünnepség keretében
Eredeti neve egyébként Horthy Miklós híd volt.

Boráros tér
„A tér mai nevét 1875-ben kapta egy Boráros János nevű politikusról. 1794-ben Boráros János városbíró, a várost irányító belső tanács tagja javasolta, hogy az egyre kedveltebb kirándulóhellyé váló Városerdőt alakítsák mulató- és üdülőhellyé. írja róla többek között a Wikipédia, de a Városszépítő egyesülethez is volt némi köze, vagyonát jóléti alapítványokra hagyta.”



Varga Imre szoborcsoportja bronzból és mészkőből készült, felállítására 1983-ban került sor. Arra nem találtam utalást, hogy van-e történeti előzménye, oka. Ha volt is itt régen borpiac, vagy bármi nagyobb mértékű borral összefüggő kereskedés, a tér nem erről kapta a nevét.

A Ferenc körút



Hogy ennek a két képnek mi köze van egymáshoz? Miért nem követek egy sorrendet?
gy sikerült összehoznom. Biztosan követhetnék szorosabb logikát, de nagy baj, ha mégsem? Ügye nem!

Tompa utca
Egy icipici kitérő a Tompa utcába, éppen csak bepillantunk. A Ferenc térig húzódó utca csaknem teljes egészében mentes a járműforgalomtól, ellenben végig hatalmas fák adnak árnyékot az itt sorakozó kiülős vendéglátóhelyeknek.
Bakáts téri kitérő




Gyakran találkozhatunk az ilyen zárt erkélyekkel is. Ha szeretnél részletesebb ismertetés a Ferenc körút házairól, ezt a Wikipédia oldalt érdemes felkeresned.
Egyébként jelenleg a villamosvonal jellegzetessége, hogy csak Combinók járnak rajta, ami ugyan nem egyedülálló, de számos vonalon 2-3 típus is közlekedik vegyesen.




…és itt tulajdonképpen már a József város szélén vagyunk.
